Teljes hajállományunk 90 000 - 180 000 hajszálból áll. 1cm2-re kb. 120 szál jut. A világos hajjal rendelkezőknek kb. 140 000 vékonyabb, a sötéthajúaknak kb. 100 - 120 000 vastagabb, a vöröseknek pedig csak 85 - 90 000, de a többiekéhez képest vastag hajszála van. Hajunk a fogantatás utáni hatodik héten kezd kifejlődni és bőrünkben szőrtüszők milliói jelennek meg! A baba néhány centis, hullámos hajjal jön világra. Egy szőrtüszőből különböző típusú haj-, illetve szőrszál növekszik. A pubertáskori "szőrösödéshez" szükséges tüszők is már az embrionális korban kialakulnak, majd annak idején a nemi hormonok hatására működésbe lépnek. A fejbőr hajhagymái sokkal aktívabbak, mint a test többi részén elhelyezkedő szőrzet, ezért gyorsabban is nő a haj.

A haj két fő része a hajgyökér és a hajszál. A hajszál gyökerét a hajhagyma veszi körül, amely a haj szilárd vázát, a szálas szerkezetű keratint termeli. A keratin 18 féle proteinből áll (aminósav), közülük a legtöbb a kéntartalmú cisztin, ami a hajnak rugalmasságot kölcsönöz. A proteinek legalapvetőbb alakzata a polipeptid lánc (spirál) amit különféle vegyi elemek tartanak össze. 2-3 ilyen spirál összeállva újabb spirális alakzatot alkot, majd ezek újabbakat és így tovább, egészen a rostok kialakulásáig. Habár a cisztin nagyon erős, a rugalmas szerkezet összetartásáért felelős anyagok könnyen sebezhetők. A kémiai kötések hamar felnyílnak a hajszerkezet különféle problémáit okozva. Ebből az anyagból van a köröm.

A hajgyökér kiszélesedő része a hajhagyma. Alsó részében található a hajszemölcs, amelynek sejtjei állandóan szaporodnak, majd fokozatosan átalakulnak és beleolvadnak a hajszálak anyagába. A szemölcs területén gyors az anyagcsere, amihez sok-sok tápanyagra van szükség. A hajhagyma középső részén lévő sejtek termelik a hajszálat, a szélén lévők pedig a gyökérhüvelyt, a szőrtüsző belső borítását. A hajszál külső felszínét tetőcserépszerűen egymásra boruló sejtek fedik. Ez a hámréteg, kutikula. Rendkívül ellenálló, felszívja az ultraibolya sugarakat.

Ez alatt a hajkéreg, cortex, található, mely hosszúkás elszarusodó, de magvukat megtartó sejtekből áll. Ebből áll a haj túlnyomó része. Felel a haj rugalmasságáért, szakító szilárdságáért és erősségéért.

A haj középpontjában található a hajbélcsatorna. Átmérője hajvastagság szerint változik. De vannak olyan hajszálak is, melyek egyáltalán nem rendelkeznek ilyen csatornával A hajszál belseje a hajbél, medulla, melynek sejtjei nincsenek teljesen elszarusodva.

Közvetlenül a hajhagymák felett és a bőr alatt helyezkednek el a faggyúmirigyek, amelyek a termelt faggyúval bevonják és védik a hajszálat.

A hajtípusokat többféle szempontból is megkülönböztetik. Legfontosabbak talán a szín és a népcsoport szerinti különbségek. A haj színe genetikailag meghatározott, a tüszőkben található melanin mennyiségétől függően lehet világosabb vagy sötétebb. A melaninképződés csökkenése okozza a haj színének elvesztését, az őszülést. Etnikai alapon megkülönbözetünk ázsiai (vastag, durva, egyenes, ritka, barna, kör keresztmetszetű), afrikai (göndör, csigás, olajos, rugalmas, fekete, lapos keresztmetszetű) és kaukázusi (vegyesen hullámos, vékony, színes, ovális keresztmetszetű) típusi hajat.

A hullámosodás összefügg a keresztmetszettel: az egyenes haj kör, a göndör pedig ovális, lapos keresztmetszetű. Ezek a jellegzetességek az evolúciós alkalmazkodás következményei: az egyes típusok kialakulásának helyén más volt az ultraviola sugárzás intenzitása. A szőrszálakra erős hatással vannak a különféle hormonok, de a hajra legerősebben a női hormonok hatnak. Ezért van kevesebb nőnek vékony haja, mint férfinak. Más adatok azt bizonyítják, hogy a női haj gyorsabban nő. A zsírosodásért a férfi hormonok a felelősek, ezért nem zsíros a gyerekek haja.